Kerényi Imrétől búcsúzunk Kiemelt

Értékelés:
(0 szavazat)

Pályatársak és barátok részvételével kísérték utolsó útjára augusztus 31-én, pénteken a magyar kultúra meghatározó egyéniségét, Kerényi Imrét. A Fiumei úti sírkert művészparcellájában örök nyugalomba helyezett művészt a család nevében lánya, pályatársaként Huszti Péter, valamint az ország miniszterelnöke, Orbán Viktor is megható beszéddel búcsúztatta.


Rendező, tanár, kultúrpolitikus
Kerényi Imre 1943. szeptember 28-án született Csopakon. 1966-ban diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházrendező szakán, majd 1978-ig a Madách Színház rendezője volt. 1978 és 1980 között a Szolnoki Szigligeti Színház igazgató-főrendezőjeként, 1980-tól 1983-ig a Népszínház, 1983 és 1989 között pedig a Nemzeti Színház rendezőjeként dolgozott. 1989-től 2004-ig a Madách Színház igazgatója volt. 1968-tól tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1980-ban nála végzett például Igó Éva és Gáspár Tibor, 1984-ben Funtek Frigyes, Hirtling István, Mácsai Pál, 1988-ban pedig Nagy-Kálózy Eszter és Szervét Tibor is.


2011-től a magyar kulturális értékek megőrzésével és fejlesztésével összefüggő feladatok ellátásáért felelős miniszterelnöki megbízott volt. Szerkesztője volt a 2012-ben elindított Nemzeti Könyvtár-sorozatnak, amely a magyar írott kultúra legjavát mutatja be.


10 évig műsoron a Csíksomlyói passió
Kerényi Imre 1981-ben alkotta meg a Csíksomlyói passió szövegkönyvét, 18. századból fennmaradt passiójátékok felhasználásával. Ez alapján vitte színre a Csíksomlyói passiót a Várszínházban. A produkció több mint tíz évig volt műsoron, óriási sikert aratva.


A Csíksomlyói passiót Lengyelországban, Ausztriában, Németországban, Olaszországban és Franciaországban is bemutatták.


Ugyancsak ő volt, aki a városligeti siker után a Nemzeti Színházban megrendezte az István, a király új változatát Bubik István és Vikidál Gyula főszereplésével. Az előadást több mint kétszázszor játszották.


Nagy jelentőségű volt Lear király-, Bánk bán-, Amadeus-, Hegedűs a háztetőn-, Székely fonó- és Úri muri-rendezése is.


1999-ben a felújított Madách Színház nyitóelőadásaként Madách Imre Az ember tragédiája című művét mutatták be Kerényi Imre nagyszabású rendezésében.


Nagy jelentőségű nemzeti kultúrpolitikus

Kerényi Imre a közéletben a rendszerváltástól vett részt aktívan, mindig a nemzeti oldalon politizált. Szerepet vállalt az Ellenzéki Kerekasztal és a Nemzeti Kerekasztal munkájában is. Az első szabad választáson az MDF képviselőjelöltje volt, tagja volt a párt országos választmányának is. Igazán aktívan a kétezres évek elejétől kapcsolódott be a közéletbe.

 

A 2010-től a tudatos nemzeti közjogi gondolkodás megalapozásával és ehhez kapcsolódva a magyar kulturális értékek megőrzésével és fejlesztésével összefüggő feladatok ellátásáért felelős miniszterelnöki megbízottá nevezte ki Orbán Viktor miniszterelnök. E minőségében óriási munkát végzett a 2011-ben elfogadott, 2012-ben hatályba lépő új Alaptörvény, az új alkotmány népszerűsítése és terjesztése terén.


Nevéhez fűződik a magyar írott kultúra legjavát egységes sorozatba gyűjtő Nemzeti Könyvtár-sorozat 2012-es elindítása is. A sorozat olyan emblematikus műveket juttatott el az olvasókhoz, amelyeket korábban a baloldali, szocialista kultúrpolitika eltagadott. 2014-ben pedig ő indította el a Magyar krónika című folyóiratot.


Rendszeres résztvevője volt a kötcsei polgári pikniknek, még halála előtt két hónappal, nagybetegen is elment a rendezvényre.


Nagyszerű életművet hagyott hátra, és egy olyan magatartásmintát, amit jó volt megismerni, és jó volna követni. Büszkén, magabiztosan volt jobboldali és konzervatív, ugyanakkor derűsen kíváncsi az ellenoldal véleményére – fogalmazta meg barátja és munkatársa, Bencsik András egy búcsúposztban.

(Forrás: Origo, borítókép: kulturvilag.blogstar.hu)
 

©2018 Zsiráf Diákmagazin - Készítette: Zsiráf Kreatív Ügynökség

Keresés